Az építőiparról átfogóan

Az építőipar gyakorlatilag egy gyűjtőfogalom, melybe azok a szakágazatok tartoznak bele, akik az épített tereket hozzák létre az emberek számára. Ezek lehetnek lakóingatlanok, ipari létesítmények, közműrendszerek, utak, kertek, parkok, hidak… mindent, amit csak ember építeni tud az emberek használatára.

Az építőipar különböző részterületekre bontható attól függően, hogy az építeni kívánt tér milyen.

Ilyenek például a magas-, és mélyépítészet, a városépítészet, a közműépítés, vasútépítés, de a műemlékvédelem is az építőiparba tartozik.

Mivel az építőipar az építési munkák széles skáláját foglalja magában, különböző alrendszerekre, ágazatokra tagolható. Nézzük meg, mik ezek az ágazatok?

Az alpintechnika olyan munkák ellátásával foglalkozik, melyeket megközelíthetetlen, elérhetetlen munkaterületeken kell végezni.

Ehhez olyan munkaeszközöket és módszereket használ, melyek lehetővé teszik ezen munkák elvégzését. Ilyenek például az állványzat, kosaras személyemelő, függesztett munkaállvány és még sok más.

Az árnyékolástechnika az épületek napfény elleni árnyékolásával foglalkozik. Mivel a globális felmelegedés egyre inkább kellemetlen és ahogy nő a napos órák száma, egyre fontosabbá válik az árnyékolás. Otthonunk belső kellemes hőmérsékletének megtartása mellett a káros UV sugárzás ellen is fel kell venni a harcot, ebben segít ez az ágazat.

Számos megoldás létezik manapság az árnyékolás megoldására, ezek közül a legismertebbek és legnépszerűbbek:

• Redőny
• Lamellás árnyékoló
• Függöny
• Spaletta
• Ernyő

Az asztalosipart két fő részre oszthatjuk tovább, ezek a bútorasztalos és az épületasztalos munkák.

Összefoglalva, az asztalosipar az alábbi három fő tevékenységgel foglalkozik:

1. Épületasztalos: Építkezéseken történő munkák kivitelezése, mint például az ajtók, ablakok, gerendázat gyártása, megépítése.
2. Asztalos műhelyben történő munkák, mind például a gyártás és a restaurálás. Gyártás esetén beszélhetünk egyedi termékgyártást és sorozatgyártást is.
3. Bútorasztalos: kifejezetten bútorok készítésével foglalkozó munkakör. Ezen belül is beszélhetünk szalagszerű bútorgyártásról és egyedi bútorkészítésről egyaránt.

A belsőépítészet a belső terek megtervezésével és kialakításával foglalkozik, legyen az lakás, ház, iroda, vagy bármilyen más belső tér.

Nem összetévesztendő az építésszel, ugyanis, míg az építész épületeket, házakat, létesítményeket tervez, addig a belsőépítész ezen épületek belső részével foglalkozik. A teret funkciókkal látja el, tartalommal tölti meg, színekkel, anyagokkal és fénnyel öltözteti fel.

Egyszerűen azt mondhatnánk, hogy megtervezi mindazt, amitől egy otthon otthon lesz, de ugyan ezt csinálja egy kávézóval, üzlettel, múzeummal, de akár egy szálloda esetén is.

Belsőépítészeten belül meg kell említeni a lakberendezést is, mert – bár a belsőépítész és a lakberendező két eltérő szakma – mindkét szakma a belső terek kialakításával foglalkozik.

Napjainkban az épületek, közutak, hidak legnagyobb részét vasbeton felhasználásával készítik, a vasbeton szerkezetek adják az épületek tartó vázát. A betonépítészet ezen vázak elkészítésével foglalkozik.

A biztonságtechnika két nagy csoportra bontható.

Az egyik az otthonunk védelmére tett lépések, mely magában foglalja a tűz, a vízkár, a szélkárok elleni védekezést. Ugyanakkor ide sorolható a villámelhárítás, vagy akár az elektromos biztonság kezelése is.

A másik pedig a vagyontárgyaink, ingóságaink védelme, melyben további két részt különíthetünk el:

1. Mechanikai védelem:

• Kültéri vagyonvédelmi megoldások (kerítés, kapu, sorompó stb.)
• Épületek behatolási pontjainak védelme (rácsok, nyílászárók, biztonsági ajtók, zárszerkezetek stb.)
• Értéktároló eszközök (tűzálló szekrények, páncélszekrények, széfek stb.)

2. Elektronikus védelem:

• Tűzjelzés, oltástechnika
• Betörésjelzés, riasztók
• Áruvédelmi berendezések
• Távfelügyeleti rendszerek
• Beléptető rendszerek, munkaidő nyilvántartás
• Kaputelefon rendszerek

Természetesen a biztonságtechnikán belül beszélhetünk személyvédelemről is, ám ez nem az építőipar része, így ezt nem boncolgatjuk.

A szigeteléstechnika és a burkolástechnika az épületek külső és belső falait, valamint padló és födém burkolását végző ágazat. Attól függően, milyen típusú ingatlanról beszélünk, különböző szigetelő és burkoló anyagokkal kell megvédeni a külső hatásokkal, az erózió vagy a rongálódás ellen.

Nem csak lakóépületeknél, hanem ipari létesítményeknél is nagy szerepet játszik a felhasznált burkoló anyag és az épület szigetelése is.

A legmodernebb szigetelési formát a passzívházaknál alkalmazzák, melyeknél a hőszigetelés és önellátás olyan mértékű, hogy több hagyományos épületgépészeti rendszer működését szükségtelenné teszi.

A városokban és falvakban a víz bevezetését és a szennyvíz elvezetését jelenti, de a mezőgazdaságban is nagy szerepe van öntözésnél, de még a mocsarak lecsapolásánál is. Gyakorlatilag az ókor óta létező iparág, így a legősibb ágazatok közé tartozik.

Az épületvillamosság a lakóépületek (családi házak, lakások), valamint gazdasági épületek (bolt, iroda, raktár) villanyszerelésével, villanyhálózat tervezésével, felülvizsgálatával és javításával foglalkozik.

Tevékenységébe tartozik az érintésvédelem, de a villámhárítás is.

Mivel az építőipar számos területen sokféle építőanyagot használ fel, az építőanyag-ipar feladata ezek az anyagok előállítása.

Az építkezések során sok féle gépre van szükség attól függően, hogy milyen típusú épület készül. Ezekhez daruk, szállítógépek, betonkeverők, földmunka gépek és még tucatnyi más gép szükséges.

Ezeket a gépeket gyártja az építőgépipar.

A hétköznapokban mindannyian találkoztunk már liftekkel, így nem is kérdés, mivel foglalkozik ez az ágazat.

Emellett viszont nem csak a kész épületekben, de az építkezés során is van szükség felvonókra. Hidak, autópályák, malmok vagy akár felhőkarcolók építésekor is használatban vannak, így erre az ágazatra ezeknél is nagy szükség van.

A felvonóipar is az épületgépészet része, így bizton állíthatjuk, hogy egy komplex fogalomról beszélhetünk.

Az épületgépészeti iparban tervezik meg az épületek víz, villany és gázhálózatát, de ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét képezi.

A kertészet magántulajdonoknál magát a kertrendezést, kerttervezést jelenti, míg városi tekintetben a parkrendezést. Ilyen például az is, ha egy épített műtárgyat, szobrot kell a városi és természeti környezetbe elhelyezni.

A klíma – és légtechnika is az épületgépészet ágazatába tartozik, hiszen az épületek szellőztetése, hűtése és az ehhez szükséges rendszerek kialakításával foglalkozik.

Ebbe az ágazatba tartoznak a klímák, a légszűrők, szellőztető rendszerek és más hasonló komplett rendszerek.

Amikor különösen magasra, vagy épp nagyon mélyre kell építkezni, akkor erre az építőipari ágazatra van szükség.

Ebbe a kategóriába tartoznak a hidak, bányák, alagutak, vagy épp tornyok.

Az előbbiekben felsoroltuk az építőipar azon szakágazatait, melyek a leginkább relevánsak egy otthonfelújítás vagy házépítés során. A lista természetesen nem teljes, de az olyan ágakat, mint például a méréstechnika, nem szeretnénk részletesebben kivesézni, hiszen nem az építtető feladata ismerni.

A fenti részletesebb tájékoztatás azért szükséges és hasznos, mert ha építkezés előtt állsz, nem árt tisztában lenni vele, milyen munkákkal, milyen ágazatot és azon belül szakembert érdemes keresni.

Építőipari blogunkban a legfontosabb ágazatokra bontva további hasznos cikkeket találsz, melyek részletesebben tárgyalnak ki egy-egy témát vagy szolgáltatást.

Egyéb hasznos cikkeink között is megéri szétnézni, mert itt is sok tapasztalatot és információt gyűjtünk össze, melyek szintén segítségedre lehetnek.

Az Építőipari cégek között válogatva pedig olyan kivitelezőkkel fogsz találkozni, akik nem csak szakmailag, de megbízhatóságukban is tettek már le jócskán az asztalra. Az ő előzetes ellenőrzésükkel szeretnénk Neked abban segíteni, hogy rajtunk keresztül csak olyan cégeket és vállalkozásokat ismerj meg, akik már bizonyítottak a piacon és egy amúgy is zűrzavaros építkezés folyamán nem fognak plusz bonyodalmakkal meglepni.

Megnézem az építőipari cégeket!