2025 kihívásokkal teli évnek ígérkezik az építőipar számára: a csökkenő szerződésállomány, a folyamatos munkaerőhiány és az építőanyagok drágulása komoly kérdéseket vet fel a szektor jövőjét illetően. Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint az iparág továbbra is jelentős teljesítményt nyújt majd, ám a finanszírozási nehézségek és a szakemberhiány miatt a fejlődés üteme bizonytalan. Hogyan alakulnak a munkalehetőségek? Milyen hatással lesz a piacra az állami és lakossági beruházások visszaesése? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Hogyan látja az építőipar kilátásait 2025-ben?
Várhatóan nehezebb év elé nézünk munkalehetőségek és munkaellátottság tekintetében, mint az előző évben. A KSH adatai szerint az év végére az újonnan kötött szerződések volumene 50 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy amint a 2023-ban és 2024-ben kötött szerződéseket teljesítjük és a létesítmények elkészülnek, nem lesz elegendő új szerződés. Tehát számíthatunk rá, hogy az idei év nehezebb lesz.
Ez természetesen jelentős szóródást mutathat. Ennek ellenére arra számítok, hogy az építőipar ebben az évben is legalább 8000 milliárd forint értékű teljesítményt nyújt, és kap rá megfelelő mennyiségű megrendelést.
Mennyire jellemző a munkaerőhiány az ágazatban?
Annak ellenére, hogy csökkent a munkamennyiség, továbbra is súlyos szakmunkás- és mérnökhiány tapasztalható, különösen az építőipar alapszakmáiban. Különösen nehéz helyzetben vannak a szerkezetépítők és szerkezetlakatosok, ezért ezen a területen még az Unión kívüli harmadik országból érkező szakmunkásokra is szükség van.
Mennyire vonzó most egy fiataloknak az építőipar?
A fiatalok sokkal motiváltabbak lettek. Ezt úgy lehet mérni, hogy míg a Covid és a háború előtt, tehát 2018-ban, összesen 6500-an tanultak építőipari szakmákban, addig most ez a szám körülbelül 9000. Ez jelentős növekedés, ám még mindig nem elegendő, mivel idén is várhatóan körülbelül 20 ezer kolléga megy nyugdíjba, és az iskolarendszerből csupán 3-4 ezer új szakmunkás kerül ki. Ezt a különbséget valahogyan pótolni kell. Az elkövetkező 8-10 évben az iskolarendszer biztosan nem tud elegendő szakmunkást biztosítani a szükségletek kielégítésére. Ezért elengedhetetlen a hatékonyság javítása az építőiparban, ahol a munkaerő megtakarítása is kulcsfontosságú.
Mely építőanyagok árának növekedése jelentette 2024-ben a problémát?
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedtek az építőanyagok árai, bár nagy volt a szóródás. Volt néhány termék, amelynek ára az elmúlt évek 40-50 százalékos emelkedéséből valamelyest csökkent, míg mások tovább drágultak. Elsősorban kerek építésű termékek ára növekedett, ami importból jön, mivel a forint gyengülése miatt az import költségei növekedtek. Az elmúlt évben az építőipar 48 százalékban import termékeket használt, és ezen termékek előállításának jelentős energiaköltsége is hozzájárult a dráguláshoz.
Ez a trend folytatódik az idei évben?
Úgy gondolom, hogy függetlenül attól, hogy az építőipar rendelésállománya milyen lesz, az egész építésgazdasági értékláncban – beleértve az anyaggyártást, kereskedést, tervezést és kivitelezést – idén egy 6 százalék körüli áremelkedés várható.
Hogyan lehetne fellendíteni az ágazatot?
A legnagyobb probléma, ami visszafogja az építkezéseket, a finanszírozási nehézségek. Mivel nagy értékű projektekről beszélünk, sem a lakosság, sem az állam esetében nem elegendő a megtakarított saját erő, hanem hitelre is szükség van. Amíg a kereskedelmi bankoknál a forintalapú hitelek kamata nem csökken 5 százalék alá, az építőipar nem tud igazán fellendülni.
Az otthonfelújítási támogatás mennyire van hatással az ágazatra?
Jelenleg többféle otthonfelújítási támogatás is elérhető. Az egyik az energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program, míg a másik a kistelepüléseken megvalósuló vidéki felújítási program. Ha ezeket jól alkalmazzuk, az energiamegtakarítást célzó program körülbelül 15 ezer lakás energiatakarékos felújítását, míg a vidéki program 20 ezer vidéki otthon felújítását teszi lehetővé. A két program kombinációjával összesen 25-30 ezer lakás támogatott felújítását érhetjük el a következő két-három évben, mivel ezek a programok ilyen időtávra szólnak. Tavaly körülbelül 180 ezer lakást újítottunk fel. Ha ezt éves szintre lebontva is hozzávesszük a támogatási lehetőségeket, akkor ez a két program jelentős támogatást nyújthat a lakásfelújítások területén.
