Építkezel? Ennyivel olcsóbb egy könnyűszerkezetes ház, mint a tégla

Építkezel? Akkor a HellóVidék alábbi cikke hasznos lesz számodra!

Mielőtt valaki építkezésbe kezdene, el kell döntenie, hogy milyen technológiával és építőanyagokból időt állóbb felépíttetnie otthonát. A könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban nagyon sok tévhit kering a köztudatban, pedig nem feltétlenül rosszabb megoldás, mint más falazóanyagok. A leggyakrabban felmerülő kérdésekről és a felhasznált építőanyagok minősítéséről Kárpáti Józsefet, az ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökét, valamint Majer János Zsolt építészmérnököt kérdezte a HelloVidék.

Kárpáti József, az ÉVOSZ-MAKÉSZ elnöke 20 évvel ezelőtt elkezdett foglalkozni könnyűszerkezetes házakkal. Korábban ezekkel a tévhitekkel találkozott még szakmai oldalról is: télen hamar kihűl, nyáron túlmelegszik, könnyen leég, víz hatására elázik, kopog az épület, miért nem építenek komoly házat, stb.

Egyre többen érdeklődnek a készházak felől, kérdéseket tesznek fel, hogy milyen rétegrendeket és anyagokat használnak. Elég jól felkészültek, ami részben köszönhető az internetnek – fogalmaz az elnök.

Az épületeknek követelményeknek kell megfelelni és minősített, vagy szabványos építési termékekből kell építeni. Az így felépült jó minőségű házak bizonyítják, hogy nem igazak a rosszindulatú kifejezések. Akik ilyen házakban élnek, nincs ilyen problémájuk. Rájöttek arra, hogy a korábbi tévhiteknek nincs realitás alapja, sőt az energia hatékonysága, ár érték aránya, használhatósága, nagyon jó ezeknek az épületeknek!

A gyártócégek a komplett falakat gyártják le, kiviszik a helyszínre, ahol rákerül a tetőszerkezet a nyílászáróval együtt. Ez jelenti a szerkezetkész házat. A kulcsrakész kivitelezés, amikor mindent megcsinálnak a villanyszereléstől a burkolásig, beüzemeléssel együtt, ami alapján a Hatósági bizonyítványt megkaphatják és ez alapján jegyzik be tulajdonukat.

Az emberek a minősítéssel kapcsolatban nincsenek tisztában, hogy minek kell, vagy nem kell, hogy legyen minősítése. A kifejezéseket is keverik, mert folyamatosan kérdezik, hogy ÉMI-je van-e a cégnek vagy terméknek. Az ÉMI az építőanyagok minőségét ellenőrző Nonprofit Kft. Minden terméknek lehet európai, harmonizált vagy magyar szabványa, amire hivatkozhat a tervező, vagy ami alapján a gyártónak, kivitelezőnek, ki kell választani az anyagot és beépíteni az építménybe.

Az építési terméknek kell minősítésének lennie, amit azzal a céllal szállítunk ki a helyszínre, hogy az építménybe beépítsük. Egy példa: ha egy szál deszkát kivisznek az építési területre, annak a deszkának van egy fűrészipari szabványa, aminek meg kell felelnie. Viszont ha ezt két szöggel összeütik és így viszik ki a helyszínre, majd beépítik pl. egy andráskereszttel, akkor az már építési terméknek minősül és ilyennek nincs szabványa, tehát minősíteni kell – teszi hozzá Kárpáti József.

2018-ig volt érvényben az utolsó ÉME, ami engedély volt. 2013-tól az NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés) nem engedély, hanem a minősítés egyben egy értékelés, hogy az adott termék mire képes, mi a teljesítménye. Ez lehet sorozatban gyártott két deszka összeszögelve, egészen komplett falszerkezetekig, amibe a hőszigetelés, kívül belül be van építve, nyílászáróval szerelve, villanyszerelés előkészítve, akár a fal is leszínezve. Nem akar a köztudatba épülni, hogy ez nem engedély, hanem értékelés, meg kell nézni a tervezőnek milyen adatok szerepelnek az NMÉ-ben, és ha azt tervezi be az épületbe, az fogja-e tudni a követelményeket teljesíteni.

Az Európára érvényes műszaki értékelés rövidítése ETA. „Sajnos még most is a bankok, ügyfelek keresik, hogy van-e egy cégnek ÉMI engedélye. Nagyon sok kivitelező, akinek van ugyan NMÉ-je, de mondjuk nyílászáróra, vagy az értékelés csak kitöltő falazatra szól, de nem megfelelő a terméke, akkor csak a címlapot mutatja meg, hogy van NMÉ-je, vagy ETA-ja. Az építész, vagy a hatóság már nem nézi meg az értékelés eredményét! Ezt a címlapot sajnos a hatóság néhány ügyintézője is el szokta fogadni, hogy van minősítése a cégnek, pedig abban az áll, hogy házat nem lehet belőle építeni” – mondja Kárpáti József.

Az ÉVOSZ-MAKÉSZ elnöke hozzáteszi, ha belelapoznak a belsejébe, ahol értékeli az ÉMI Nonprofit Kft. a terméket, sokkal több minden kiderül. Példaként a most nagyon népszerű OSB-EPS rétegrendű SÍP paneleknél némelyiknél oda van írva, hogy tűzállósági értéke E kategória, nagyon részt vesz az égésben, elemként ne használja. Ennek ellenére házakat építenek belőle, szerkezetfalazatként, ami életveszélyes. Az építészek is belemennek a csapdába, mert nem nézik át a leírást, hogy mi van leírva, hanem betervezik a házba és a kivitelező beépíti.

Visszatérő kérdés, hogy a könnyűszerkezetes házaknak van-e minősítése. A háznak nincs, és nem is kell! Amiből a ház épül, azoknak a termékeknek kell minősítéssel, azaz megfelelő értékeléssel rendelkezni, vagy valamilyen szabványnak megfelelni. A kész épület a követelményeknek való megfelelését kell a felelős műszaki vezetőnek, illetve az építésznek igazolni részletesen, az építési termékek teljesítmény nyilatkozatával, ami az értékelés, vagy a szabványok alapján készül, hogy hogyan felel meg – szögezi le az ÉVOSZ-MAKÉSZ elnöke.

A helyszíni szerelésű házaknak nem kell minősítés, terjed a hír. A szakember ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy semelyik háznak nem kell, de amiből épül, azoknak a termékeknek kell rendelkezni minősítéssel, értékeléssel. Minden termék mellé adni kell teljesítménynyilatkozatot. A helyszíni szerelésű házaknál, Műszaki szakértő bevonásával, a Felelős Műszaki Vezető, és a laborvizsgálati eredmények felhasználásával értékelik, hogy az elkészült épület megfelel a követelményeknek. Sokszor még a hatóság is elfogadja, hogy a Felelős Műszaki Vezető, hivatkozás nélkül nyilatkozik, hogy rendben van, az épület megfelel a követelményeknek.

Az ÉVOSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozat (MAKÉSZ) tagjai rendelkeznek NMÉ-vel, ETA-val, többük a termékére használhatja a CE jelet, ami tanúsítja a terméke minősítését. Az arra érdemes kivitelezők megkaphatják a MAKÉSZ Védjegyet is, amit az és az előző éves teljesítése után ítélünk oda. Idén 12 cég kapta meg a védjegyet.

A könnyűszerkezetes családi házak építésnél, amennyiben generál kivitelezővel történik az építkezés, akkor a lakásvásárlással hasonlóan, az 5%-os ÁFA alkalmazható, amit a CSOK-os építtetők még vissza is igényelhetnek!

Itthon az 1990-es években kezdtek jobban könnyűszerkezetes házakat építeni. Elsősorban Budapest és a városok külterületén jellemző a könnyűszerkezetes házak építése, falun a hagyományok megőrzése, a jellemző. Országrész szerint a Dunántúlon több készház épül, mint a Kelet-Magyarországi Régióban. A környezettudatosság, az energia hatékonyság és a karbon semlegesség elvárása miatt, ma már egyre többen választják ezt a technológiát, rohamosan nő a részarányuk.

Majer János Zsolt építészmérnök szerint a magyar lakosságban még azok a sztereotípiák élnek, hogy a könnyűszerkezetes házak nem időtállóak, nem lehet hosszú távon tervezni vele. Ez már valamennyire eltűnt, mert a mai modern használatos anyagok lehetővé teszik, hogy a könnyűszerkezetes házakat 50 éves időtávra tervezzék, míg a téglaházak időtartama átlagosan 80 év.

A téglaház sokkal hosszabb, akár 1 évig tartó kivitelezést igénylő folyamat, emiatt sokan előnyben részesítik a könnyűszerkezetes házat, mert sokkal rövidebb időt vesz igénybe a felépítése, akár 3 hónap alatt kulcsrakész állapotban birtokba vehető. A téglaépítésű házaknak nagyon sok előnye van: kiváló hőszigetelők, nagyon jó a hőtároló, hangszigetelő és gátló képességük, nagyfokú teherbírásúak – fogalmaz Majer János Zsolt.

A téglaházak átépítését könnyebb megoldani, de ott is vannak korlátok, viszont mégsem annyi, mint a könnyűszerkezetesek esetében. Ezek kész házak, van egy típusház, amiből a megrendelő választhat, ezekben kötött a helyiségméretek, távolságok. A téglaházak valamivel jobban alakíthatók, de sokkal több munkát és energiát kell befektetni az átalakításba, viszont jobban megvalósíthatók az egyedi elképzelések.

Egyre nagyobb az érdeklődés a lakosság körében a könnyűszerkezetes házak iránt, mert az a tévhit volt a fejükben, hogy nem jó hőszigetelők, viszont egy jó rétegrenddel, nagyon jó hőszigetelést lehet elérni” – hívja fel a figyelmet az építész. Mint mondja, s hőtároló képesség valóban kevesebb, viszont a mai modern hőszigetelésekkel közel azonos energiahatékonyság elérhető, mint egy téglaháznál. „Egy téglaépítésű háznál normál esetben 30 -38 cm tégla és kb. 14 cm-es szigetelésből állnak a falak. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes házak falának vastagsága ennek a töredéke, ezért nem is képes ugyanazt a hőtároló és hangszigetelő képességet elérni – szögezi le Majer János Zsolt.

A könnyűszerkezetes házakat gyártó cégek fém vagy faszerkezetűeket állítanak elő. Egy minőségi ellenőrzésen kell átesniük, amit az ÉMI engedélyez. A téglaépítésűeknél az ÉMI az építőanyagot vizsgálja, a beépítést műszaki ellenőr végzi, aki a kivitelezést ellenőrzi. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes házaknál van pár típus, amihez legyártanak elemeket a gyártósoron és ugyanazt fogja képviselni mindegyiknél.

A könnyűszerkezetes házaknak 30%-kal olcsóbb a kivitelezése, mint egy téglaháznak, de az eltérés nagyban függ a megrendelő egyéni igényeitől is. Vidéken a téglaépítésű házak a jellemzőbbek, a könnyűszerkezetesek nem terjedtek még el annyira.

Az eredeti cikk ITT olvasható!

 

Ajánlott cikkeink

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.